Kora tavaszi matchbotos horgászat

Célhalaim kárászok voltak elsősorban.

Ennek megfelelően állítottam össze a szerelékemet.

A meghorgászandó távolság kb.20 méter volt. Itt a víz nem érte el az 1 métert, ezért természetesen csak fix úszó jöhetett számításba,még pedig úgy hogy a zsinóron semmi ólom nem lehetett annak érdekében, hogy a hal ellenállás nélkül tudja mozgatni a felcsalizott horgot.

Az általam választott úszó, egy négy gramm súlyú test nélküli waggler volt.

A főzsinóron mindössze egy tripla forgó volt, ami szerelék süllyedésért felelt. A magam részéről másfél méteres víz alatt soha nem teszek ólmot. Az úszót mindig a lamellák segítségével próbálom készre súlyozni.

Etetés: az általam választott etetőanyag tartalmaz nagyobb szemcséket is ezért ezt még a nedvesítés előtt a legfinomabb lyukú rostán célszerű eltávolítani.

Persze ez csak a finom felhősítés miatt fontos (pontyozásnál minden mehet bele). A keveréshez használt vízhez én egy fűszeres ízesítésű kukorica tejet adagoltam, de ezzel nagyon óvatosan bánjatok, mert elképesztően ragasztja a keveréket.

Ez után a nedvesítést két-három fázisban végeztem el, hogy a szemcsék fokozatosan tudják felvenni a vizet. Ennél a horgászatnál használtam egy minimális mennyiségű földet, amit a kész keverékre rostáltam rá.

Ilyen lett a kész keverék egy jó marék csontival megspékelve.

A horgászat kezdetekor nem végeztem túl nagy alapozó etetést, kb. 7-8 gombócot dobtam a meghorgászandó távolságra, inkább a folyamatos ráétetést tartottam fontosnak. Az alapozáshoz használt gombócokat keményebbre gyúrtam, a ráetetéshez használtak pedig kicsit lágyabbak voltak.

A horgászat megkezdése után nem kellett sokáig várni az első halra. Negyed óra múlva egy kb. fél kilós kárász jelentkezett, nagyon örültem az idei év első halának.

Ezek után nagyon szépen beállt a hal az etetésre és egymás után jöttek a szebbnél szebb kárászok, igazolva a módszer helyességét. A horgászat elején lehetőség szerint megpróbálok minden hal után egy kisebb gombócot ráetetni, fontos továbbá, hogy ezek kisebbek legyenek mit az alapozáshoz használtak, így a lehető legkevesebb zajt keltjük az etetésen.

Az általam használt szerelék főzsinórja 0,14-es, az előke pedig 0,12-es volt. A horog az egyik kedvencem a Gamakatsu 2260B 14-es méretben. Az ilyen súly nélküli pecánál én mindig viszonylag hosszú kb.40 cm-es előkét használok, ami teljesen lent fekszik a fenéken. A forgó viszont nem érheti el azt, mert egy ilyen finomra hangolt úszónál, ha csak a forgót emeli a hal, már az is nagyon szépen látszik. A csalizásnál arra próbáltam figyelni, hogy a horog teljesen el legyen rejtve, ezért egy csontit felhúztam hosszában a horog szárára, majd további kettőt tűztem a szokott módon.

Még egy ilyen rövid távú horgászatnál is nagyon fontos a távolság pontos megjelölése!

Végül összegezném a mai pecát, sajnos pontyot nem sikerült fognom de ebben a zordnak mondható időben egy ilyen sekély pályán rengeteg szép kárászt fogtam. a zsákmány 10 kg körül volt. Természetesen minden hal visszanyerte szabadságát, remélem tudtam néhány hasznos tippet adni a fix úszós matchezéshez! A következőben egy mélyvízi csúszó-úszós horgászatról lesz majd szó!

Addig is mindenkinek görbüljön!

Üdv: caca