Okt
09
2023
10:25
Márna kalandok a nagy Dunán!
Jól tudjuk, ha október, akkor indul a márna-szezon a Dunán, mivel ilyenkor kezdenek nagyobb csapatokba verődni és intenzív táplálkozásba kezdeni a tél beállta előtt. Helyismeret hiányában Gergő kollégámmal kaptunk pár tippet, hogy baranyai szakaszunkon hová is lenne érdemes ellátogatni. A vízállás és információk miatt, Dunaszekcsőre esett a választásunk.
Felszereléseinket, feederbotokat, csalikat össze logisztikáztuk és irány a Dunapart. Nagyon jól tudtuk, hogy a hétvégi remek időjárás nem csak minket csalogat ki a vízpartara, így az indulást elég koraira vettük.
Még sötétben megérkeztünk a partra és megkezdtük a bepakolást a kiszemelt helyre. Kipakolást követően nekiálltunk az élőanyag és az etetőanyag előkészítésének, bekeverésének.
Az etetőanyag alapját a Feedermania River Chees képezte és ezt dúsítottuk áztatott kenyérrel, amit rostán keresztül törtünk a kajába, főtt búza, apró méretű halas pellet, forrázott csonti, csemegekukorica, valamint színes süllyedő morzsa.
Ezt követően jöhetett a csonti-ragasztás, a csontikat természetesen ragasztás előtt a fűrészportól és szennyeződésektől megtisztítottuk.
Kisorsoltuk, hogy ki melyik helyre ül. Én húztam a rövidebbet, így Gergőé lett az alsó hely. Fontos megjegyezni, hogy páros pecánál folyóvízen nagy jelentősége van, az elmosódó etetőanyag miatt.
A végszerelék rendkívül egyszerű 120-150 gramm kosár, hosszú 100-120 cm közötti előke és 10-12-es méretű horog.
Csodás látvány a botok mögül nézni a felkelő napot.
Pár dobás után megérkezett az első kapás, ami egy gyönyörű dévérkeszeg volt.
A Duna adta, a Duna vissza is kapta.
Ezt követően Gergőnél is beindultak a halak. Keszeg fajták sokasága lepett el minket, majd ragasztott csontira megérkeztek a szebbnél szebb márnák is.
Az első márna hullám után ismét a keszegeké volt a főszerep.
Jó pár óra peca után a nagy testű márnák rendre megtalálták a meredek törésen található köveket, akadókat. Nem volt egyszerű a pálya.
Kicsit változtatva a taktikán, újra márnák voltak a horgon, amik partra kerültek és fogtuk számolatlanul a gyönyörű dunai halakat.
A nap záró akkordjaként érkezett egy túlzás nélkül is kapitális szilvaorrú keszeg.
A napunkat értékelve, elmondhattuk mindketten, hogy egy csodálatos horgászaton vagyunk túl, ami rendkívül fárasztó volt, de minden percét élveztük.
Az „öreg hölgy” a kegyeibe fogadott minket.
Köszönöm, hogy elolvasták ezt a kis összefoglalót, beszámolót.
U.i.: Nagyon megkérünk minden sporttársat, akár vadvízi pecás vagy állóvízen horgászik, hogy ne hagyjunk magunk után szemetet a vízparton! Mindenkinek legyen meg a lehetősége, hogy tiszta rendezett körülmények között horgászhasson. Az üres doboz és zacskó sokkal könnyebb, mint a tele.
